Garanciális feltételek
Kellékszavatosság
Kellékszavatossági jog
Hibás teljesítés esetén kellékszavatossági igényt érvényesíthet a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), valamint egyéb alkalmazandó jogszabályok, így például a 373/2021 (VI.30.) Kormányrendelet (Korm. rendelet) szabályai szerint, amely szabályokat együttesen kell alkalmazni.
A kellékszavatossági igényhez kapcsolódó jog
Kérheti a termék kijavítását vagy kicserélését, amennyiben az Ön által választott igény teljesítése lehetetlen a választható másik teljesítéséhez képest vagy aránytalan többletköltséggel járna. Ha a kijavítást vagy a kicserélést nem kérte akkor igényelheti az ár arányos csökkentését. Előzetes írásbeli egyezség nélkül a hibát mással nem javíttathatja ki az üzletünk költségére, vagy adott esetben a szerződéstől is elállhat, kivéve, ha más ismert ok (például higiéniai) ezt nem teszi lehetővé.
Amennyiben időben nem került sor a kijavításra vagy kicserélésre, vagy az részben vagy egészben nem a Kormányrendeletben meghatározott kicserélt árura vonatkozó előírások értelmében tehető meg, akkor is kérhető az ár csökkentése az értékarányosság és az ésszerűség keretein belül. A termék kijavításának vagy kicserélésének határidejét a racionális feltételek mellett a hiba közlésének időpontjától kell számítani. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye, elállás esetén üzletünk a lehető legrövidebb időn belül átutalással vagy postai úton visszatéríti a vételárat.
A termék meghibásodása miatt a vásárlástól számított 3 munkanapon belül érvényesítheti csereigényét. A választott kellékszavatossági jogáról egy másikra is áttérhet, az áttérés költségét azonban Ön viseli.
A kellékszavatossági igény érvényesítésének határideje
A hibát annak felfedezése után haladéktalanul, de legalább 60 napon belül közölni kell. A kellékszavatossági jog a teljesítésétől számított két éves elévülési határidőn túl már nem érvényesíthető. Használt termék esetén ez a határidő legfeljebb egy év. Kellékszavatossági igényét az üzletünkkel szemben érvényesítheti. Az elállást az üzletünk üzemeltetőjének küldött jognyilatkozattal gyakorolhatja.
Milyen egyéb feltétele van kellékszavatossági jogai érvényesítésének?
A hiba közlésén túl a kellékszavatossági igény érvényesítése a teljesítéstől számított egy éven belül más feltételhez nem kötött, amennyiben a vásárlás megtörténtét igazolja. Az egy év eltelte után már Ön köteles bizonyítani, hogy a feltételezett hiba a teljesítés időpontjában már létezett.
Termékszavatossági jog
Ön eldöntheti hogy kellék- vagy termékszavatossági igényt kíván érvényesíteni. Termékszavatossági igény esetében a hibás termék kijavításán vagy kicserélésén kívül más igénnyel nem léphet fel. A termék akkor hibás, ha az nem felel meg a forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, illetve nem rendelkezik a gyártó által leírt tulajdonságokkal. A gyártó általi forgalomba hozataltól számított két éven belül érvényesíthető ez a jog, ennek eltelte után jogvesztő hatályú. A termékszavatossági igény csak a termék gyártójával vagy forgalmazójával szemben érvényesíthető. A termékszavatossági igény érvényesítése esetén termék hibáját Önnek kell bizonyítania.
A termékszavatossági kötelezettség nem terheli a forgalmazót (gyártót), ha bizonyíthatóan:
- a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy
- a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy
- a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania.
Ugyanazon hiba miatt egyszerre nem érvényesíthető a kellékszavatossági és termékszavatossági igény. Termékszavatossági igény érvényesítése esetén a kicserélt termékre, vagy annak kijavított részére vonatkozó kellékszavatossági igény érvényesíthető a gyártóval szemben.
Szavatossági feltételek:
A szavatosság a termék átadás időpontjától érvényes.
- A vásárló rendelkezzen a termékkel, a vásárláskor kitöltött szavatossági jeggyel és/vagy a vásárlást igazoló számlával.
- A vásárló köteles a termékhez ellenőrzési lehetőséget biztosítani.
- A szavatossági ügyeket az eladó, vagy ha arra lehetőség van, szakszervizeink intézik.
A szavatosság megszűnik, ha:
- a vásárlás után a termék megsérül
- a terméket megbontották, javították, átalakították
- a termék az eredeti állapothoz képest hiányos
- nem a megadott körülmények között üzemeltetik
- a meghibásodás szakszerűtlen kezelésre vagy üzemeltetésre vezethető vissza
- a vásárlás, üzembe helyezés időpontja nem állapítható meg egyértelműen a vásárlás számlájával
- a termékbe idegen anyag került
- a jótállási jegy, hiányosan, hibásan vagy olvashatatlanul van kitöltve
- a termék gyártási kódjának, azonosítójának felismerhetőségét meghiúsítják
Az üzemeltetés hibájához köthető járulékos károkért felelősséget nem vállalunk.
A normális elhasználódásból származó hibák nem tartoznak a szavatosság körébe!
Jótállás
A jótállás - hétköznapi és közismert nevén „garancia” - azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (eladó) a hibátlan teljesítésért úgy felelős, hogy a jótállás időtartama alatt felmerült minőségi kifogás esetén a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A jótállásnak két fajtája van:
-
a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és
-
a felek megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.
Utóbbi esetben nem egy jogszabály kötelezi bizonyos termékek eladása esetén az eladó felet jótállás vállalására, hanem erre önként - jól felfogott piaci érdekből - kerül sor.
Jótállási jogosultság tulajdonosváltozás esetén
Az új Ptk. szerint a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben.
A jótállási igény érvényesítése
A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető.
Kötelező jótállás esetén ez egy év, szerződéses jótállásnál a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban rögzített határidő az irányadó.
Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
A szavatossági jogok sorrendje
Akár szavatosságra, akár jótállásra „hivatkozik” is a vevő hibás teljesítés esetén, őt az új Ptk. 6:159. § (2) bekezdése rendelkezése alapján négyféle ún. szavatossági jog illeti meg: a kijavítás / a kicserélés / az árleszállítás / a vételár-visszatérítési igény (elállás). Tehát kiemelten fontos, hogy a kötelező jótállás hatálya alá tartozó termék esetén felmerülő minőségi kifogás alkalmával is ugyanez a négyféle jogosultság illeti meg a fogyasztót.
Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A törvény rögzíti, hogy a kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni.
Ki viseli a költségeket?
Az új Ptk. 6:166. §-a szerint a szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a kötelezettet - tehát a vállalkozást - terhelik. Kivétel az az eset, ha a dolog meghibásodásában a jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott, a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket közrehatása arányában a jogosult köteles viselni, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
Milyen határidőn belül van helye a reklamációnak?
Az új Ptk. főszabálya szerint a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén azonban a szavatossági idő hosszabb: a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el.
Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
Fontos szabály, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett részére a kellékszavatossági igény elévülése újból kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik.
Melyek azok az esetek, amikor az eladót nem terheli szavatossági kötelezettség?
Az új Ptk. 6:157. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezések tartalmazzák a szavatossági felelősség alóli mentesülés eseteit, miszerint a mentesülésre két esetben kerülhet sor:
-
ha a hibát a jogosult a szerződéskötés időpontjában ismerte;
-
ha a hibát a jogosultnak a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.
Fontos, hogy az eladónak csakis a vevő által ismert hiba vonatkozásában nincs kellékszavatossági felelőssége – és csak az ilyen jellegű hibákra mondják jogszerűen az eladók, hogy ezekre nincs szavatosság (és nem lehet emiatt a terméket pl. kicseréltetni).
A vonatkozó jogi előírások alapján azonban leértékelt (akciós) termékkel kapcsolatban is van helye minőségi kifogásnak a termék azon részére vonatkozóan, amely nem volt hibás, vagy hibás volt, de erről a fogyasztó nem tud(hat)ott.
Bizonyítási kötelezettség
Lényeges különbség van a bizonyítási kötelezettség terén a két jogintézmény között. A jótállás körében - a jótállás mindkét fajtájának teljes időtartama alatt - a jótállásra kötelezett (az eladó) csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után (tehát például a vevő általi nem rendeltetésszerű használat miatt) keletkezett.
Ezzel szemben a szavatosság körében fő szabály szerint a vásárló köteles bizonyítani „igazát”, vagyis azt, hogy a hiba oka már a vásárláskor megvolt a termékben és a hibát nem a vevői rendeltetésellenes használat okozta. Szavatosságnál azonban fontos, a fogyasztói szerződésekre irányadó - és a fő szabály alól kivételt képező – szabály, miszerint a teljesítéstől számított 6 hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell (úgy kell tekinteni), hogy a hiba oka már a tejesítés időpontjában is megvolt. Ennek értelmében az első hat hónapban jelentkező kellékhiány miatti felelősség alól az eladó fél csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt, tehát a hiba oka a teljesítés után, a termék nem rendeltetésszerű használata miatt keletkezett.
Tehát a jótállás teljes időtartama és a szavatossági idő első 6 hónapja alatt egyaránt a kötelezettet (az eladót) terheli a bizonyítás, azaz csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.
Kiemelendő azonban, hogy csakis a Ptk. szerinti fogyasztói szerződésekre áll ez a vélelem szavatosság esetén, így a Ptk. alapján fogyasztónak nem minősülő vevőre nem vonatkozik ez a szabály. Ahhoz ugyanis, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül felismert hiba esetén a fogyasztónak nem minősülő vevő sikeresen érvényesíthesse a szavatossági jogait, bizonyítania kell, hogy a hiba oka már a teljesítéskor megvolt.
Kivétel körébe nem tartozik, vagyis az említett vélelem figyelmen kívül hagyható, tehát bizonyítás terheli mégis a fogyasztót a szavatosság első 6 hónapjában is, amennyiben a vélelem a dolog természetével, vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.